A hajnali ébresztő után jól esett az utolsó büféreggeli a Laprima Hotelben.
Hét órakor már a szálloda kisbuszában zötykölődtük, nem sokkal később már a csomagjainkat pakolásztuk a kicsi reptéren. A Wings Air kis légcsavaros gépén ugyanis 10 kg a nagy csomag súlyhatára is – Zolié általában 16,5, az enyém 13kg szokott lenni. Igyekeztünk okosan pakolni, hogy a nehéz dolgok a kistáskába vagy a zsebünkbe kerüljenek. Így Zoli csomagja 13 kilóra fogyott, az enyém 14kilóra hízott :) 66 000Rp-t kellett volna fizetnünk a túlsúlyért, de mivel egy árva rúpiánk sem maradt (az utolsó 12 000Rp-t egy 11 900Rp értékű kekszre hagytuk ott a boltban), csak dollár vagy Euro jöhetett számításba. Végül 5 euróban egyeztünk meg a nénikkel, most már nyugalomban várhattuk a felszállást.
A Wings Air kis légcsavarosa másfél óra alatt Bali fölé ért, és szépen landolt. Másfél óra múlva ugyanezen reptér nemzetközi termináljáról indultunk a gépünk Szingapúrba.
A szingapúri reptérről hamar kijutottunk. Vásároltunk egy pénzfeltöltéssel működő tömegközlekedési kártyát, mert sokat fogunk utazgatni a következő napokban és ez a legegyszerűbb megoldás. 12 SD (szingapúri dollár), ebből 7 dollár leutazható, vagy visszaváltható. Mi még 10 SD-t tettünk rá, így összesen 44 dollárt fizettünk kettőnk utazásáért.
A zöld metróval jutottunk el a szállásunk közelébe, az Aljuned megállótól kb. 1 km séta a Chang Ziang Hotel (85 Euro/ 2 éj).
Szingapúr független ország, városállam Ázsia délkeleti részén. Az ország főszigetét északról Johori-szoros választja el Malajziától, vagyis a Maláj-félszigettől. A sziget déli részét a Malaka-szoros hullámai mossák, amelyben közel 60 kis sziget áll szingapúri fennhatóság alatt. Neve a szanszkrit „simha” (oroszlán) és „pura” (város) összeolvadásából jött létre. Lakosságának 75% kínai származású, 13% maláj és 9% indiai. Hivatalos nyelv a maláj mellett az angol és a kínai. Az 1965-ben bekövetkezett függetlenedéskor még nagy volt a munkanélküliség, szegény kis ország volt, ám a közel 30 évig kormányzó elnök vezetésével mára a világ egyik legstabilabb és leggazdagabb városállamává fejlődött. A világon itt követik el a legkevesebb bűncselekményt, talán, mert szigorú szabályozások vannak érvényben. 500SD a büntetés, ha közterületen köpsz egyet, ellenben a prostitúció legális.
…Visszatérve a Chang Ziang Hotelbeli aprócska szobánkhoz: tiszta és kedves, igaz, két külön ágyunk van (inkább matracok), azok is egymással szemben. Az ablakunk egy kékre mázolt, szűk liftoh-ra néz, de annyi baj legyen!
Zuhanyozás után elindultunk felfedezni a környéket, egy ízletes szingapúri vacsora reményében.
Mi sem volt ennél könnyebb! A szállásunk körüli utcák mind „food street”-nek tűnnek, csak választanunk kell a kínálatból, hol is üljünk le.
A vacsora a szokásos, nagyon finom, összesen 10 SD+2 SD a víz…
Tele pocakkal csavarogni indultunk, és mivel Zoli különösen szeret boltok kínálata között nézelődni, betértünk egy szupermarketbe, ahol ámulatba ejtő volt a választék! Nem csak tejtermékeket láttunk, hanem élő állatokat (különféle rákok, kagylók) is. Hogy minél frissebben készíthesd el otthon a család ételét. Egyébként ha rajtam múlik, biztosan visszaengedem mindet a tengerbe, de meg kell hagyni, tényleg bámulatos volt a kínálat.
Miután megvettük a holnapi reggelinket, holt fáradtan borultunk be a külön kis ágyainkba – jót aludtunk reggelig.